2022. november 18., hétfő

2022. november 22-én megrendezésre került az idei szemeszter utolsó szakmai eseménye, amely a Sztrájkjog a háború árnyékában címet viselte. Vendégünk Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi oktató volt. A rendezvényt ismét az Aurum jogászklubban tarthattuk meg, amely egy olyan impozáns megjelenést nyújt az épületbe belépők számára, ami egyedivé és feledhetetlenné teszi. Nem véletlenül választjuk színvonalas eseményeink helyszínéül.

Az esemény első felében a sztrájkjog alaptörvényi kapcsolatairól beszélgettünk, valamint a különleges jogrendhez kapcsolódó alkotmánymódosításokra helyeződött a hangsúly. Az esemény második felében a hallgatóság lehetőséget kapott kérdései feltételére. Előadónk a témához szűkebben és tágabban kapcsolódó kérdéseinket a válaszadáson felül, a téma megértésében is segíteni szerette volna  a hallgatóságot. Így 1-1 jogesetet, történetet is hozzáfűzött a válaszaihoz. A beszélgetés során előkerült a sztrájkjog kérdésköre is, amivel kapcsolatban számos kérdés felmerült, tisztázásra került. Például: mely szférákban elkerülhetetlen a sztrájkjog korlátozása és miért? Lehet-e pártatlanul alkalmazni a sztrájkjogot? A sztrájk hagyományai hogyan változtak Magyarországon más országokhoz képest? A szakszervezetek szerepe 1945-höz képest sokat változott. Van-e egyáltalán szükség rájuk? A sztrájkolás jogszerűségének kérdésköre folyamatosan jelen van a szóbeszédben és a médiában is.

Vannak olyan területek, amelyeken nem megengedett a sztrájkolás, mivel az úgynevezett elégséges szolgáltatásnyújtás nem kivitelezhető. A sztrájkolást meg kell előznie egyeztetési folyamatoknak, a sztrájk feltételeinek megállapításának. Ha nem sikerül megegyezni a sztrájk elkerüléséről vagy a sztrájk alatti szolgáltatás nyújtásáról, akkor az egyik oldal továbbra is elégedetlen marad, a másik pedig szintén elégedettlen lesz a szolgáltatás kimaradása miatt. Így megállapítottuk, hogy a sztrájk egyik félnek sem jó. Sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak. A sztrájk egyfajta végső megoldás marad, amellyel jelzik a munkavállalók az elégedettlenségüket.

A szakszervezetek, politikai szereplők, sztrájkolók csoportját vizsgálva megérthettük, hogy a szakszervezetek jelenléte azért lenne szükséges, fontos (főleg azokon a kritikus területeken, amelyeken nem megoldható a sztrájkolás során az elégséges szolgáltatásnyújtás), mivel a
politikai színezet megjelenésével, a valódi probléma mellett olyan kérdések is tárgyalásra kerülhetnek, amelyek inkább hátráltatják a tárgyalások sikereségét, mint sem segítenék az eredeti konfliktus feloldását.

Sándor Viktória