2023. május 5., szombat

Szücs Lotti vagyok, negyedik évfolyamos államtudományi szakos hallgató, és büszke magyarys. Az előző félévben lehetőségem adódott arra, hogy ERASMUS+ program keretén belül Németországban tanuljak, az Europa-Viadrina Egyetemen, Berlin mellett, Frankfurt Oder-ben. Beszámolómban a mobilitási programban szerzett élményeimet szeretném bemutatni számotokra. 

A több mint ötszáz éves múlttal rendelkező egyetemen Európai tanulmányok szakon hallgattam órákat a Kultur tudományok Karon. Az egyetem lehetőséget adott számomra, hogy angol és német nyelvű tanfolyamokon fejleszthessem a nyelvtudásomat és bővítsem a szókincsemet. Emellett több érdekes órán is részt vehettem ebben a félévben német, illetve angol nyelven. A német diplomáciai kapcsolatoktól kezdve a politikai kommunikáción át a női vezetők szerepéig különböző témákban diskurálhattam más és más nemzetiségű hallgatókkal idegen nyelven. A szemináriumi foglalkozásokon keresztül fejlődött a problémamegoldó készségem, a kritikus gondolkodásmódom és a hozzáállásom a különböző kultúrából származó hallgatók véleményére. A vizsgadolgozatom elkészítésénél először adódott alkalmam nemzetközi források feldolgozására és alapos megvizsgálására, amivel a kutatási munkához való hozzáállásom is változott. Elsősorban azzal az indíttatással jelentkeztem ERASMUS + tanulmányi mobilitásra, hogy a nyelvi skill-jeimet fejlesszem, tágítsam a látókörömet, egy új ország kultúráját, politikáját és társadalmát ismerhessem meg, miközben különböző nemzetiségű hallgatókkal tudok kapcsolatot kialakítani. A fejlődés volt a fő célom és bátran mondhatom, hogy a fél év alatt olyan élményeket szereztem, amik az egész életemet megváltoztatták.

Sok szempontból félelemmel indultam neki a mobilitásnak, mivel ez nagyon új terep volt számomra, ismeretlen ország, idegen emberek, rengeteg ügyintézés. Viszont hamar tudtam alkalmazkodni a német közeghez. Sok pozitív tapasztalatot hallottam az egyetemről olyan hallgatótársaimtól, akik szintén ezen az egyetemen tanultak, ezek az élménybeszámolók késztettek engem is a jelentkezésre, valamint a német nyelvtudásomat is fejleszteni akartam, mivel ezt tanultam általános iskolában. A német életérzés megtapasztalása előtt már nyáron részt vettem egy német-magyar kapcsolatokról szóló német nyelvű nyári táborban, ahol német  anyanyelvű hallgatók beszélgethettek aktuális témákról. A tábori részvétellel szerettem volna felkészülni a következő fél évemre, valamint lehetőség volt a német kapcsolatrendszerem bővítésére is.

Szeptember végén érkeztem Berlinbe repülővel, két nagy bőrönddel és egy hátitáskával, csupán ennyi csomaggal indultam neki a nagy kalandnak. Hajnalban érkeztünk Berlinbe egy szakkolis társammal, Szóláth Ákossal, aki szintén ugyanarra az egyetemre pályázott, mint én. Berlinből még egy órát kellett utaznunk Frankfurt-Oderbe regionális vonattal, ahol a kollégiumunk és az egyetemünk volt. A Große Oderstraße kollégiumomban egy kétfős lakást kaptam, saját szobával, külön fürdőszobával és konyhával, kilátással a városközpontra és az Odera folyóra a kilencedik emeleten. A lakást az első pillanattól megszerettem, ahol először egy spanyol, majd egy francia lánnyal laktam együtt. Bátran ajánlom mindenkinek ezt a szállást, mivel nyugodt a kollégiumi közeg. Megérkezés után több adminisztratív feladatom is volt. Német egészségbiztosítást kellett kötnöm az AOK-nál (nekem diákként ez ingyenes volt), be kellett jelentenem magam ideiglenes lakóként a városházán, ahol kaptam adószámot és német bankkártyát is kellett csináltatnom ahhoz, hogy a kollégium havi bérleti díját be tudjam fizetni. Emellett 285 eurót kellett fizetnem tandíjként az egyetemnek, akik cserébe adtak nekem egy olyan utazási kártyát, amivel egész Brandenburg megyében ingyen közlekedhetek és különböző egyéb kedvezményekben is részesülhettek. Az étkezés volt számomra először a sarkalatos pont, ugyanis tudok főzni és konyhám is volt, de sajnos egy embernek kevésbé lehet költséghatékonyan főzni. Én a német- lengyel határnál laktam, így Lengyelországba jártam át vásárolni, ahol az élelmiszerek alacsonyabb áron voltak. Emellett 3-5 euró között voltak a menzán az ebéd menünk, ezért gyakran ettem a barátaimmal az egyetemen. Véleményem szerint a mobilitás program során leginkább az étkezésen lehet spórolni, ha a hallgató inkább a főzést választja az gyorsétterembe járás helyett. A tantárgyfelvétel során próbáltam változatos órákat felvenni, amik valamiképpen az itthoni szakomhoz is köthetőek, de közben olyan új ismeretet tudok szerezni az
idegennyelvű kurzusokon, amit az itthoni egyetememen nem tudok megszerezni. Német középfokú nyelvvizsgával rendelkezek, ezért elsősorban német nyelvű órákat szerettem volna felvenni, de a kinti koordinátor azt ajánlotta számunkra, hogy inkább angol nyelvű órákat vegyünk fel. Emiatt a két nyelvi órán kívül (B2 német és B2 angol tanfolyam), egy német nyelvű és három angol nyelvű szemináriumra jelentkeztem. A német nyelvű kurzuson, aminek a neve „Deutsch-russische/sowjetische Beziehungen 1917-1941” volt, ezen az órán Prof. Dr. Claudia Weber mesélt nekünk a német és szovjet politikáról a két világháború közötti időszakában és a második világháború idején. Érdekes volt „német” szemszögből látni a két világhatalom külpolitikai, külgazdasági és ideológiai céljait. Weber professzorral a magyar politikai helyzetről és Kállay hintapolitikáról is többet diskuráltunk, kíváncsi volt a „magyar” szemszögre a német szovjet viszonyok értékelése kapcsán. Erre az órára a záróesszémet a Molotov-Ribbentrop Paktumról írtam, ami által több német nyelvű forrást tudtam feldolgozni és komplexen körbejárni az adott témakört. A három angol nyelvű kurzusomból kettőt emelnék ki. A Writing.Speaking.Posting-ot, ahol szociológiai jellegű témaköröket jártunk körben, elemezve a különböző kommunikációs formákat, a záró beadandómat a Cambridge Analyticából írtam, amelyben az online manipuláció kommunikációs jelenségét vizsgáltam. A másik angol nyelvű kurzus, aminek a neve „The Democratization of Vulnerable Bodies: Feminist Readings of Neoliberal Authoritarianism” volt, ahol a feminizmus és a női szerepek jelentőségét vizsgáltuk kontinenseken átívelő demokráciák dimenziójában. A brazil és német származású tanáraink különböző nézőpontokból, megannyi forrást ajánlva mutatták be a témát. A záró tanulmányom témájának az európai uniós női vezetők szerepének vizsgálatát választottam.

A frankfurt-oderi Erasmus Student Network szervezésében számos programban részt vettem, amit nagyon élveztem és kiváló lehetőség volt Németország és a hallgatótársaim megismerésére. Többek között részt vettem egy potsdami túrán, ahol a New Palace-t és a Sanssouci Parkot is meglátogattuk, közben pedig új barátságokat és ismeretségeket tudtam kötni. Emellett az ESN szervezésében részt vehettünk az International Day-en, ahol egy magyar standot is készítettünk a többi magyar hallgatóval, ahol bemutattuk Magyarország nevezetességeit, valamint magyar ételspecialitásokat is készítettünk, amiket a nemzetközi hallgatók megkóstolhattak. Valamint ezen a rendezvényen egy performance-szal is készültünk, aminek keretében a magyar néptáncot is megtanítottuk a külföldi hallgatóknak, ezzel is megismertetve a mi kultúránkat. Ez az esemény volt az egyik legérdekesebb, mivel itt én is megismerhettem különböző nemzeteket, ugyanis Üzbegisztántól kezdve Dél-Koreán át Argentínáig különböző nemzetiségű hallgatók bemutatták a saját ételkülönlegességüket, népviseleteiket, nevezetességeiket, hagyományaikat, néptáncukat, ami által mi is megismerhettük az adott nemzet jellegzeteségeit. Rengeteg új barátot szereztem a mobilitás során, több francia barátnőm lett, valamint olasz, ukrán lánnyal is szoros barátságot kötöttem, de a legjobb barátnőm egy japán lány lett, aki a téli szünetben meg is látogatott Budapesten és valamikor majd én is meg fogom látogatni Oszakában. Neki megmutattam, hogy hogyan kell készíteni a gulyáslevest, valamint közösen ellátogattunk Drezdába és Lipcsébe is, ahol megannyi élményt és tapasztalatot gyűjtöttünk. Mindemellett kiemelném, hogy a Hungaricum Collegium és a Szépművészeti Múzeum szervezésében a Berlini Galériában a Magyar Modern kiállítás megnyitóján is részt vettünk a barátaimmal, ahol megmutathattam a különböző nemzetű hallgatóknak a magyar képzőművészet remekeit. Valamint a Berlini Filmfesztiválon is részt vettem, ahol a Műanyag égbolt című magyar animációs disztópiát nézhettük meg, ezáltal is részesülve a magyar filmkészítés sikereiben, nemzetközi színtéren.

Összességében azt mondhatom el, hogy tapasztalatokkal és élményekkel teli volt az elmúlt fél évem. Rengeteget tanultam ebben az időszakban magamról és a világról, miközben nyelvet tanultam, új nemzetközi ismeretségeket kötöttem és Németország kultúráját és szokását is megismerhettem.

Szücs Lotti