Beszámoló 

2021. március 24-én megrendezésre került a Magyary Zoltán Szakkollégium nyílt rendezvénysorozatának második előadása ’A közösségi média hatása a politikára’ címmel, melyen meghívott előadóként Dr. Pál Gábor és Dr. Bányász Péter egyetemi oktatók osztották meg gondolataikat a témával kapcsolatban. 

Az első kérdés keretében a politikai kommunikáció történelmi fejlődésére reflektálva fejezték ki véleményüket először is a közösségi média fogalmi meghatározásáról, amelyet ’olyan internetes alkalmazások és eszközök összességeként lehet értelmezni, ahol a felhasználó által készített tartalom az irányadó’. A fogalom megítélése azért is fontos, mert a 21.században beléptünk egy olyan korszakba, ahol a konvencionális médiaszerkezet mellett a politikai informálódás és kommunikáció egyik színtere a közösségi média és annak speciális technológiája lett. Ennek kapcsán szóba került azon érdekes jelenség, melynek lényege olyan politikai tartalmak gyártása, amelyek a már meglévő, közösségi média által felerősített polarizáltságban is utat találnak a felhasználók felé. Ennek lehetséges eszközét, mint azt Bányász Péter tanár úr kiemelte, egyértelműen az adataink virtuális térben való létezése, és azok begyűjtése jelenti, amelyen keresztül megismerhetővé válik nem csak a politikusoknak, hanem az üzemeltetőknek, techcégeknek is a felhasználók viselkedése, attitűdje. Ezáltal pedig könnyű személy(ek)re szabott politikai üzeneteket átadni szinte bármilyen közösségi média platformon. Ezen folyamat egyik árnyoldala állampolgári szinten a közösségi oldalakra való túlzott energia- és időráfordítás, amelynek során másoknak akaratlanul nem csak gazdasági, hanem politikai profitot is termelünk.

Emellett az előadók kitértek arra is, hogy a közösségi média jelenlét mennyiben rejtheti magában egy sikeres politikai karrier realizálódását. Ebben egyrészről a befektetett humán és financiális erőforrások másrészről pedig a figyelemfelhívásra törekvő tartalmak játszanak kimondott, de nem kizárólagos szerepet – mondta Dr. Pál Gábor. Ugyanakkor a professzionalizáltabb közösségi média felületet irányító stáb kiberbiztonsági kockázatot is rejthet magában, az esetleges adatlopások, szivárogtatások, egyéb visszaélések miatt. 

Az előadás utolsó szakaszában az egyre szélesebb körben ismertté vált ’troll kultúra’ politikai kommunikációval, illetve szerepléssel összefüggésbe hozható aspektusaira kaptunk válaszokat. Ebben a kérdésben el lehet különíteni a személyiségből fakadó, deviáns kommunikációs palettával rendelkező trollokat, valamint az állam által szisztematikusan működtetett troll hadseregeket, kommentelők, tartalommegosztók csoportjait, akik arra hivatottak, hogy a közvéleményt formáló politikai viták objektivitását aláássák és saját alternatív valóságukat másokra erőltessék, vagy kiforgassák a partner álláspontját ezzel szétverve az érdemi párbeszédet. Ez végső soron a társadalom közös építőköveinek és értékeinek széttöredezettségéhez vezet egy idő után, hívta fel erre a figyelmet Dr. Bányász Péter. Dr. Pál Gábor azt is kiemelte, hogy az említett fenomén hatására a közösségi média könnyen fegyverré válhat az államhatalmak kezében, a hibrid hadviselés egyik technikájává alakulva.

Noszkó Anna